Másodjára kevésbé vérmes reményekkel indultam, csak 5 kili volt a cél, ezt sikerült is abszolválni 35 perc alatt. Acélos:-)

Az alvással viszont van némi problémám. Amennyire egyszerűen sikerült Budapesten az átállás, annyira nem megy most az alvás. Hajnali 3-kor fent kukorékolok, nem tudok visszaaludni, és várom azért azt az emberibb időpontot, hogy nekiinduljak. Ma n6-kor már kint voltam. Még jó, hogy a gyerekeknek van délutáni alvás, és le lehet dőlni... Az alvást amúgy is a legfontosabb regeneráló dolognak tekintem, úgyhogy valahogy meg kell ezt oldani. (arról nem beszélve, hogy ha kialvatlan vagyok, hamar elfogy a türelmem a gyerekekkel is.)

A tél itt tombol, 16 fok és egész nap esik, zuhog, viharzik. Ha valaki próbált már zárt térben maradni akár csak egy napig is kettő darab kettő éves fiúgyermekkel, az lesz szíves túlélési tippeket adni.

Hopp, most jött a telefon, épp neveződök az augusztusi City2Surf-re. 70 000 futó. Egyszerre. Vááá, ettől libabőrös vagyok:-)