A vasárnapi kézikulacsozásnak nem lett maradandó károsodás az eredménye, egy egészen kicsi "izomérzés" (még izomláznak se hívnám) a vállamban, ez egyedül a teniszlabda dobálásban akadályozott egy kicsit, de Lego nem reklamált.

Így tehát átment az első teszten (ami negatív élmény után egyben az utolsó is lett volna, ahogy egy ilyesmi övtáskával jártam évekkel ezelőtt), lesz folytatás. Nem kell mindig hátizsák!

A kis zseb letépőzárazható, azt már rá is applikáltam Lego hámjára, hozzon ő is valamit :o)  

Ráadásul most látom a decánál, hogy a tartóba bármilyen kisebb palackot is bele lehet tenni, nekem eszembe se jutott volna magamtól meghekkelni, pedig eléggé adja magát a dolog. Szóval mostantól a 3-5 decis petpalackokat se kell "csupaszon" kézben vinni. Azt majd még megálmodom, hogy a szigetre, résztávozáshoz, amikor leteszem egy oszlophoz a vizet és minden 2. ezernél meghúzom, oda el merjem-e vinni...

Már megint itt van a szerelem melegem, már megint izzad a tenyerem - bocs, azt hiszem, felforrt az agyvizem :o)

A hétvégén sikerült újra megbarátkoznom a meleggel - na nem a 3x fokokkal, csak a 25 körülivel. This is the beginning of a beautiful friendship - gondoltam, és lelkesen tervezgettem az eheti futásokat. Erre megint itt a 36 fok, tűző nap, sivatagi feeling, hőségriadó, bent a cégnél a légkonditól egyszerre fázom és izzadok, mert csak huzatot csinál, hideget azt nem.
A kánikula monnyon le!!!
Nem, nem vagyok hajlandó kimenni délután a 36 fokban, vagy késő este a 30 fokban, már jó fáradtan tempót futni. Vagy a hegyre fel. Legó is parkolópályán, 10 perc labdázás után lóg a bele - és ez már az éjféli "hűvösben" volt. Mikor lesz végre ősz?!?

Remélem Galtürben tényleg 17 fok lesz, és akkor még van némi esélyem maradandót alkotni a félmaratonon. Már nagyon várom, most triplán is, a versenyt, a hegyeket és hogy elhúúúúúzzunk végre hűvösebb éghajlatra. Ja, és persze a társaságot!