Mivel a térdem még nem volt tökéletes, és amúgy is az ág is húzott (szombaton szinte egész nap fájt a gyomrom, vasárnap hajnalban meg arra ébredtem, hogy rettenetesen bedagadt a szám széle, azóta se tudom, mitől volt, de reggelre szerencsére már viszonylag szalonképesen néztem ki), a futást vasárnapra is levettem a programról, helyette elkísértem Ray-t élete első teljesítménytúrájára (Óbudai Határtúra 15). Gyalog. Azt hittem, gyerekjáték lesz. A teljesítés maga nem is okozott gondot, néha túl gyors tempót is diktáltam Ray-nek, futhatnékom is sokszor támadt (Legónak is, kétszer is eltűnt percekre az erdőben, a másodiknál már nem volt őszinte a mosolyom, amikor végre előkerült). Az első gyanús jel az volt, hogy rendesen megreggelizve is elfogyott két szendvics menet közben, otthon pedig még jól belakmároztam hagymás-szalonnás kenyérből. Egy délelőtt alatt többet ettem, mint máskor egész nap. Lehet, hogy ugyanakkora távon több kalóriát éget el az ember gyalogolva, mint futva?!
Aztán másnap jött a feketeleves, ólmos fáradtság, úgy éreztem magam, mint aki előző nap lefutott egy maratont, és még a tetejébe jól meg is verték. A fenekemben még ma is izomláz van. Mindez egy 4 km/órás tempóban teljesített túrától.
Ezek után óriási respect azoknak, akik gyalog letolják a Kinizsit, ha valaha ilyenre vetemednétek, még a rajtban üssetek agyon egy szívlapáttal! Csakis futva, sehogy máshogy! Gyalogolni nehéz.

Viszont a fentiekből arra következtettem, hogy ez igenis komoly sporttevékenységnek számít, így simán hozzászámolom a heti szummához, ami így alakult:

K: 2(L)+3 km + 3 km
Sze: 11(L) km
Cs: 3 km + 3 km
P: reggel HHH, 8(L) km + 3 km
Szo: nulla (kötsög kisbusz, kötsög térdem)
Vas: 17 km, GYALOGTÚRA, jó lesz keresztedzésnek :o)
Összesen: 53 km (2. szabály kipipálva, nem úgy mint a múlt héten)

Öröm az ürömben, hogy megvolt a heti 4 futós hétköznap, és némi trendet is felfedezni vélek a hétköznapi km-gyűjtögetésben, ez jó:
1. hét: 13 km
2. hét: 24 km
3. hét: 36 km
Ami a „baleset” miatt kimaradt, az meg nem a kihívásos része a futásnak, hanem az élvezet, így jártam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.