Holnap reggel 6-kor nekidurálom magam. Áááá, nem lesz nehéz kimenni a fagyos ausztrál éjszakába, töksötétbe, kikelni a 2 szuszogó gyerek mellől, és még át sem álltam. Utoljára április első napjaiban futottam, igaz, akkor 30-at. Holnapra csak egy tizest tervezek, lehet, hogy elsőre sok lesz. De hát állítólag nem a táv, hanem az iram öl, az pedig, hááát... Na mindegy, túlélésre játszom:-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.