Nápoly maraton - beszámoló
2012.02.01. 00:17
Ezt a futást Barnaki Ferinek ajánlom. Nem lehetnék az a futó, aki most vagyok, ha ő nem vesz a szárnyai alá anno. Mindent köszönök.
6:18: Nyűgös kelés, mintha esne az eső, basszus, erről nem volt szó. Kicsit el is megy a kedvem mindentől. Nehezen csúszik a reggeli, töketlenkedek az öltözéssel (még mindig nem tudom, hogy hosszúgatyában vagy rövidben kéne futni, és felül hány rétegben), nem haladok a cuccolással, 20 perccel később sikerül indulni, mint a tervezett.
7:35: elhagyom a hotelt, esőnek nyoma sincs, tökéletes az idő, 5 fok, kicsit borús. Huhh, megkönnyebbülök. (Később kiderült, hogy az eső-hangeffekt az udvarban csöpögő konténernyi méretű légkondikból jött, és csak a reggeli párától volt vizes minden.) Kikocogok a megállóba (100 m). Síri csönd és hullaszag, se emberek, se járművek. Előkotrom a telefonomhoz a fejhallgatót, beizzítom a zenét, és várok.
7:44: jön végre egy busz, és ez pont a gyorsabbik, az R2, hurrá!
7:46: fent vagyok végre a buszon, jegyet kezelek, leülök, huh, most már simán odaérek (ahogy azt Móricka elképzelte…). Alul rövid lesz a nyerő, ezt gyorsan eldöntöm, megszabadulok egy réteg hosszúnadrágtól, visszaveszem rá a túragatyát. Közben szól a Metallica: Enter Sandman, majd Mobytól a Lift Me Up. Feltölt, felpörget, meghat, jön a flow, I am ready to fly :o)))
7:52: mintha nem jó irányba menne ez a busz, tegnap erre sétáltunk, ez megy vissza a szállás felé, wtf?!?! Teló + kesztyű táskába bevág, odarohanok a vezetőfülkéhez, hajtogatom a megálló nevét, ahol le akartam szállni, de a sofőr csak csóválja a fejét. Aztán kiveszem a szavaiból, hogy nem megy arra, mert a maraton miatt le van zárva. Vááááááááá, hogy lehetek ennyire hüjje 3,14csa, hogy ez nem jutott eszembe?! Magyarázom neki, hogy qrvagyorsan rakjon le engem valahol, mielőtt visszavinne oda, ahonnan hozott. 8:30-kor van rajt, minden perc számít. Az olaszos lazaság első előnye: gyorsan megáll egy villamosmegállónál, és leszállhatok végre.
7:54: innen olyan 1,5 kili lehet a rajt, odakocogok a nagy hátizsákkal (még jó, hogy a sátrat is így szoktam megközelíteni, fel se tűnik az a plusz x kg a hátamon). Nem így terveztem a bemelegítést, de még így is olcsón megúsztam a bakit.
8:02: odaérek a rajtba, pakolás, vetkőzés, "miben fussak?" tanakodás: a legtöbben felül 2 rétegben vannak, de nekem jónak tűnik az egy szem ujjatlan fölső + karmelegítő kombó. Azzal nyugtatom magam, hogy ők biztos 4+ órás maratonhoz öltöztek, nem gyors tempóhoz. De azért bújkál bennem a kisördög: bár itt most a körbezárt téren szélcsend van, vajon lent a tengerparton mekkora huzat lesz? Mindegy, most már így leszek és kész. Zsebek megtömése (gélek, zsepi, wc papír, kis palack izo, vészkészlet Ca+Mg+K), cucc leadás, beállás a toitoi sorba (ami nem rövid, viszont hosszú - ennyit a további melegítésről), közben kis ugrálgatás-nyújtás, ha már másra úgyse lesz idő.
8:20: jaj, a nulladik gélt már 5 perce meg kellett volna ennem, gyors gél+izo tankolás
8:24: én jövök végre, egy perc pisiszünet, aztán már nincs több dolgom, mehetek a rajtba
8:25: meglátom Ornella Ferrarát (2:27-es PB-je van), ő is 2 rétegben van, ő se vastagabb nálam, talán tud valamit, mégiscsak kéne az a hosszúujjú
8:26: csomag újra ki, kesztyű le, hosszúujjú előkotor, karmelegítő le, sapka le, ujjatlan le, hosszúujjú fel, ujjatlan vissza, sapka vissza, kesztyű vissza, karmelegítő elrak
8:28: csomag vissza, berobbannék a rajtba, az első zónába, de mutatják, hogy azt a másik oldalról kell. Keresztülverekszem magam a tömegen. Még jó, hogy a PUF koncerten ezt is gyakoroltam :o)
8:29: bent vagyok végre az első rajtzónában, látom, hogy az elitfutólányok még most futnak vissza a rajtfolyosón szemből, én is kirobbanok még a fotósokat kerülgetve egy 50 méteres repülőszerűségre, utolsónak állok be a rajtba, kb. a 3. sorba.
8:30: Rajt! Rajt? Nem rajt. Miért nem rajt? Mire várunk?
8:35: Játszik vmi zenekar, kedélyesen szpíkel a szpíker, a többi futó is türelmetlen, fázunk, a pulzusom esik, 115, már 100 alatt, már csak 89, már 76. Na fasza, a végén még alvásból kell rajtolni…
8:39: végre eldördül a pisztoly, és végre egy tempóban tudok rajtolni a körülöttem futókkal. Se halálfélelem, hogy bedarálnak, mint 2010-ben Firenzében, se tötyörgés előttem 5 perces tempóban, mint tavaly novemberben. Jó jel.
1. km, pulzus meglepően alacsony, 160-ra is nehezen kúszik fel. De emlékeztetem magam, hogy nem kell mindjárt az elején elérni a 170-et, ráér az majd csak 5 kilinél. 4:00 az első ezer. Gyorsnak tűnik, de egy marha nagy lejtővel indítottunk.
2. km, 4:04, lazán, pulzus még mindig 165 alatt. Lehet, hogy még itt is lejt, csak nem olyan látványosan? Vagy a hátszél? Mert vmi szél az fúj, örülök a 2. rétegnek, Ornella tudott valamit. Már ekkor világossá vált, hogy nem szabad figyelnem az egyes km időket, csak a frekit, az érzéseimet és az átlagtempót 5 kiliken, mert itt a terep- és szélviszonyok miatt minden lesz, csak egyenletes tempó nem. Na tessék, egy biztos pont kilőve…
3. km, beállok egy stabilnak tűnő pulzusra, és a hozzá tartozó 4:10-es tempóra. Egy olasz fickó jön velem, innen kb. 20 km-t futunk együtt, segítünk egymásnak, figyelünk egymásra.
4. km, alagút, de milyen bazihosszú ez már? A 4. kilis táblát nem is látom. Nem mozog a levegő, és mintha emelkedne is, lassulás van.
6. km, befutunk vmi kapun, zene szól, szocreál közeg, megkerülünk vmi hosszú medenceszerűséget egy nagy parkban, aztán vissza ki a kapun.
9. km: ez bizony 4:10-es tempó, akárhonnan is nézem. Fejben már elkezdem írni a sub3órás beszámolót, elkalandozik a figyelmem, leesik kicsit a pulzusom, megint lassulok. Hééééé, előbb még le is kell futni, most inkább ide kéne figyelni, hellllóóóó!
14-15. km körül érünk vissza a versenyközpontba, itt kapjuk meg először a nagy emelkedőt (kb. 400 m hosszú lehet 30 m szinttel), nem lesz ez vidám 2 kör múlva. A térről kifutva tudatosul bennem, hogy a domb a másik oldalról is domb, tehát megint le, és majd itt is vissza kell nyerni a szintet újra meg újra, de ez az oldal szerencsére lankásabb. Az egész belvárosban szinte egy méter sík útszakasz sincs.
A félmaraton is a versenyközpontnál van, ez most nem nagyon érdekel, csak annyit látok az órán, hogy valahol 1:28:xx-nál haladtam át. Tartom a 4:10-es tempót, de itt az emelkedőn mintha lassultam volna, megpróbálom a nagy lejtőn visszanyerni, amit elvesztettem. Futok is egy 3:54-es kilit, itt szakad le a sporttárs, akivel eddig együtt jöttünk végig. És lehet, hogy ezt nem kellett volna...
23. km, kisüt a nap, hirtelen melegem lesz, még az is megfordul a fejemben, hogy valahogy le kéne venni alulról a hosszúujjút. Aztán rájövök a megoldásra, locsolni kell magam, eddig ment vízhűtés nélkül, de mostantól nem csak iszom. Jó, hogy csak víz van, és palackból, egy füst alatt le lehet rendezni a frissítést időveszteség nélkül.
Kb. a 27. kilinél jelez először a vészjelző, „Houston, baj van!”. Nem megy feljebb a pulzusom, terv szerint itt már 174 körül pörögtem volna, ehelyett erősen nyomni kell a 172-ért is. Csak a pulzussal kalkuláltam, azzal nem, hogy az izmaim nincsenek hozzászokva ilyen sokáig ilyen erős tempóhoz, egyszerűen nem akarnak menni a lábaim, visszabeszélnek. Rossz jel, ez úgy tűnik mégse a „sima ügy” jelzésű akták közé fog bekerülni, fel kell készülni egy hosszú csatára önmagammal.
Mit lehet tenni, gondolni ilyenkor, mi tartja az emberben a lelket? Ilyenek:
- senki nem mondta, hogy nem fog fájni!
- rengeteg futócimbora szurkol nekem, küldi az erőt, annyi erőnek kell itt lenni, hogy mindjárt oszogatok egy kicsit a körülöttem futóknak is :o)
- kisanyám, senki nem mondta, hogy könnyű lesz!
- ha a Terep50-et végig tudtad nyomni, akkor 3 óra nem okozhat gondot (itt azért vitába szálltam magammal, a Terep50-en ugyanis egy – előre tudott nemszeretem – 2 kilis szakaszt leszámítva egyáltalán nem kellett küzdenem)
- aki egy végtörlesztésre a C-tervet ki tudta dolgozni egy éjszaka alatt (félálomban, ha már aludni nem tudtam a stressztől), és le tudta pörgetni a legeslegutolsó délelőtt pakolás közben/helyett (ezúton is special thanks to my family, nélkülük ez se ment volna), annak egy óra küzdés meg se kottyan
- fejben dől el! Manbo is megmondta!
- mitől vagyok én jobb futó, mint a hasonló tempót tudók? Attól, hogy ezt itt most végignyomom, nem török meg, kemény vagyok!
- "de ha szívtelenül megyek én az idén, nem lesz már győzelem"
- velem még1x nem fog előfordulni, hogy éppenhogy kicsússzak a 3 órából, aztán évekig verjem a fejem a falba, hogy meglehetett volna…
-"Life is for living, you only get one shot at it, so live it to the full and enjoy every minute. [...] Have the courage to go after your dreams and always fight for what you believe in." [Paula Radcliffe: My Story So Far]
- a Mátrabérc ennél sokkal hosszabb ideig és sokkal jobban fog fájni, ha ezt sem bírod ki, mit akarsz a hegyen?!
- folyamatosan hajtottam magam, gyerünk kislány, nem eshet le a pulzus, mert tudtam, ha innen most tartósan 170 alá megy, akkor vége a játéknak
- elképzelem, hogy Nedus visszafut elém, mint Törökbálinton szilveszterkor, az akkor nagyon feldobott
- a többieknek is szembeszél van, a többieknek is emelkedő van
- ez nem az angolkisasszonyok teadélutánja
- ha sikerül a sub3óra, megírhatom Ferinek (ő a volt edzőm) végre, jó lenne újra felvenni vele a kapcsolatot (de ehhez le akartam tenni valami maradandót az asztalra), és megköszönni mindent, amit valaha tőle tanultam (edzés, versenyzés, táplálkozás, és egyáltalán a hosszútávfutó lét, a futás iránti alázat***), nélküle ez a mai futás se (így) lett volna...
- folyamatosan számoltam (így utólag azt mondhatom, pesszimistán, 4:20-as tempóhoz, de még az ahhoz tartozó 3:03-nak is örültem volna, tényleg), hogy hogy állok, és a vége felé már látszott, hogy van tartalék 155 mp-cem a maradék 11 km-re, majd 147 mp 7 kilire, azaz onnan már elég 4:34-ben futni, aztán 35-től 4:40-ben, és még akkor is meglesz a 3 óra. De nem engedhettem ki egy perce sem, örültem, hogy gyűlnek a tartalék mp-ek, mert tudtam, hogy ez maraton b+, bármelyik pillanatban meg lehet borulni úgy, hogy a 6 perces tempó is kínszenvedés. Tehát még a 3:03, 3:06 is veszélybe kerülhet, ha nem veszem komolyan
- ha lelassulok 4:30-4:40-re, nem fog kevésbé fájni, viszont sokkal tovább
- 35 után: végrehajtottad az utolsó feladatot is (gél+víz), közben pihentél egy kicsit, innen már „csak” futni kell, gyerünk!
- és a vége felé: mégiscsak jobban néz ki egy 2:58:xx, mint egy éppenhogy sub3órás 2:59:xx :o)))
34. km, újra a dombon, Ray bekiabálja, hogy előttem 5 perc, mögöttem 8 (látta, hogy már eléggé kész vagyok, és azt akarta, hogy tudjam, hogy állok, és hogy kicsit kiereszthetek, ha akarok), de én tudtam, hogy most csak egyetlen, virtuális ellenfelemmel szabad törődnöm, a 3 órával. "Aki" itt lohol mögöttem 2 perccel, és egyáltalán nem fárad a kis kötsög, nem úgy, mint én :o)
(Azt hiszem, itt már nem hogy nem volt őszinte a mosolyom, hanem egyáltalán nem volt mosolygás, ez azért sokmindent elárul.)
35 után utoljára legurulok a dombról, a tengerparti szakaszon – ahol az elején 4:00-4:04-ben toltam - mérek egy 4:11-es kilit, nincs itt azért akkora baj, csak ez már nagyon nem esik jól. A fordító után úgy 38-nál már nagyon szét lehet esve a mozgásom, szembeszél is van, csak hogy igazán jó legyen, de tudom, hogy ha valami fatal error nem történik (elájulok, elüt egy autó), akkor 3 órán belül leszek. Innen már nem is számolok, azt hiszem már nem is tudnék, csak nézem az összidőt: 2:44, akkor már max. 15 percet kell kibírni, 2:51, már csak 8 perc, mikor jön már az a rohadt 41-es tábla? Azannyaúristenit, már innen emelkedik?! Ez eddig nem tűnt fel! Az utolsó 2 kilin nyomom az órát is ezrenként, majd később még tanulságosak lehetnek az adatok. Jön a nagy domb, úgy érzem, sose érek fel. Pont a 42-es tábláig emelkedik. Mikor először erre sétáltunk, azt hittem, legalább az utolsó 200 méteren lehet majd hajrázni, de most két dolog köti le a figyelmemet: egyáltalán mozgásban maradni a bezsibbadt combjaimmal és kikerülni a célfolyosón keresztülsétáló (!) kutyás bácsit :o( Vaffanculo! Legalább itt lezárhattátok volna a pályát, laza délolasz barátaim! Ránézek a versenyórára, 2:58, minden meg van bocsátva! Sikerült, megcsináltaaaaaaaaaam!!!!!!!!!!!!!!!!! :o))))))))))))))
Kezembe nyomják a 4. helyezett cetlit, amivel egyelőre nem tudom, mit kéne kezdeni, Ray csinál rólam fotót, majd felveszem a cuccot, és elmegyek az öltözőbe. Levezetésre se hely, se erő. Átöltözöm, és a 2 termofölső tetejére felveszem a Trail Running Hungary pólómat. Mert a szívem már a terepre húz, és a terepfutó barátok közé :o) Reszkess Mátrabérc, jövök!!!
. . .
A vége 2:58:30 lett, több mint 2 perces PB, és ezzel az idővel jelenleg 78. vagyok a magyar női maratoni örökranglistán. Az utolsó harmad 1 óra kőkemény lelkigyakorlat volt. Nem mondom, hogy nem fájt, de nagyon megérte :o)))
Végre 3 órán belül! Teljesült egy nagy álmom. Sőt, _A_ NAGY ÁLOM.
Kicsit elkapkodtam :o), a sub3 órát őszre terveztem, egy sub1:30-as félmaratont ápr.1-re, erre itt megfutottam az első felén 1:28:13-at. Meg volt közben egy 41:18-as 10 km is. Most kereshetek új célokat :o))) Nincs mese, kell futni versenyen egy 3-assal kezdődő tizest, olyanom úgysincs még, csak egyetlenegy, edzésről. És nem érhetem be 1:29:xx-cel a Vivicittán...
*** mi a különbség a 2002-es [Firenze, 1:26-os bekezdés után 3:00:39, avagy 2:59:99 :o))) ] és a 2012-es önmagam között? A 2012-es javára a tapasztalat (így mondják szépen, hogy öregszel :oD) mellett egyetlen dolog billentette a mérleget, az a futás iránti alázat. Kellett 10 év, amíg megtanultam (és ebben rengeteget segítettek a terepfutók és a terepfutás), pedig már mindent tudt(hatt)am (volna) hozzá 25 évesen is...
Linkek:
Hivatalos eredmények, 5 kilis részidők és pulzusadatok
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
monerd2 2012.02.01. 22:11:34
amúgy nagyon átéltem a beszámolód több okból is. az egyik ok az, hogy jó érdekesre írtad meg :) a másik, hogy én már egy ideje tudom, hogy nekem valszeg ilyen lesz a maraton majd, túl jól ismerem a combfeszítőimet sajnos :) viszont legalább nem lesz új probléma. nekem ami ilyenkor segít, az egyetlenegy egyszerű gondolat: lehet, hogy nehezek a combok, de fizikailag képesek a szükséges fordulatszám leadására, akkor meg miért ne menjek előre tovább ugyanígy? a hozzá tartozó fájdalmat ugyan (számomra) szinte nehezebb kibírni, mint azt a fajta szenvedést, amit egy 5km versenyen lihegve érez az ember. :)
amúgy az meglep, hogy ilyen kevés nő futott 3-on belül nálunk?! oké, nem gondoltam, hogy sokan voltak-vannak :D
haan-chee · http://www.wellnesscafe.hu/futoblog 2012.02.01. 22:15:49
monerd2 2012.02.01. 22:18:09
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.01. 22:26:47
Megőrülnék, ha ennyit és ennyire figyelném a pulzusmérőt. Az összes versenyemen (főleg maratonokon) egyszerűen képtelen vagyok akár egyszer is ránézni akár pulzusra, akár távra, akár az időre. A legelsőn emiatt 52mp-cel kívül maradtam a 3 órán,pedig ha csak 37kmnél rápillantok, már akkor meglehetett volna.
De nem tanultam belőle azóta sem, ugyanúgy képtelen vagyok feldolgozni menet közben a kijelző esetleges kellemetlen látványát, ahogy te meg osztani-szorozni tudtál menet közben, az már-már hátborzongató:)
nedus65 2012.02.02. 08:22:46
Nagyon kemény , nagyon összeszedett voltál fejben ! Ezt (is) nagyon irigylem Tőled !
Barnaki Ferivel éppen ma találkozom ( reggelente sokszor összefutunk a kiserdőben ) , majd elújságolom neki a hírt !
További hasonlóan motivált futásokat ( eredményeket nem kívánok , mert azokban biztos vagyok !! )kívánok és nagyon kellemes évet !!
szia
nedus
TV-Judit 2012.02.02. 12:29:28
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 12:42:14
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 12:43:17
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 12:46:39
És a fejszámolás is sokat segít, bármikor meg tudom mondani +/- 1-2 mp-re, hogy ha innen X tempót futok, akkor milyen eredmény lesz belőle.
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 12:48:10
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 12:49:46
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 12:51:52
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 13:25:10
Persze az is lehet, hogy már menne 1:27 alatt a feles is, majd kiderül :o)
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 13:55:33
Gyanítom. :)
Ráadásul a második felében lassultál kicsit. Ha jól értem mész terepre, vagyis az állóképesség kerül most automatikusan előtérbe. Úgy képzelem állóképesség növeléssel és a jelenlegi sebességeddel a 2:55 is teljesen reális akár idén.
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 14:08:26
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 14:16:26
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 14:33:32
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 14:42:54
Csak én nem egy félmaraton alapján számoltam, hanem a mostani maratoni futásból.
Ideális esetben egy maraton második fele ugyanolyan gyors mint az első, sőt gyorsabb.(51%,49% részídő).
Ebből következik, amit sztem Hiver jobban vág nálam, hogy a maratoni ídő további javításához első körben ott van a kiaknázható potenciál számára, a maratoni táv második felében, amihez az állóképesség növelése a kulcs minden jelenlegi képesség megtartása mellett.
De hagyjuk ezt, nem szeretném szétirogatni Hiver blogját, ez csak az én egyszerű meglátásom volt. :)
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 14:51:26
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 14:55:52
Annyi lehetett a bibi, hogy 4:10-ben 10 kilit se futottam mostanában, nem hogy 42-t, ehhez képest egész jól elmentem 25-öt ebben a tempóban. Nem szokták a lábaim a szántást :o) Érdemes lett volna maratoni tempóban legalább 15-20 (25?) kilit futni edzésen, csak ki a fene tudta, hogy 4:10 lesz a maratoni kezdőtempóm?! Futottam 15-öt 4:20-ban, meg fokozókat 4:12-ig gyorsulva, de ez azért nem ugyanaz...
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 15:01:42
"Ez inkább fordítva szokott lenni, nekem pl. az 1:18:31es félmaratonomra 2:46:55öt jósol, amit nagyon meredeknek érzek, miközben az egyelőre 2:54-es tényleges időmre 1:22es félmaratont ad meg, ami egy sík versenyen már nagy csalódás lenne. "
Pedig nincs itt sem trükk, gyorsaságod baromi jó, de a gyorsaságodhoz viszontítva az állóképességed gyenge. :)
Te is fejleszd az állóképességed! :D
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 15:10:02
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 15:10:59
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 15:25:17
Pont arra ajanljak, hogy a kulonbozo tavokon megadott idoket osszehasonlitva a sajatjaiddal, meg tudd allapitani, hogy hol van a "bibi", sebesseg vagy kitartas (allokepesseg). Az edzes programodat pl ez alapjan is tudod sulyozni. Feltetele a tablazatnak, hogy a tavnak megfelelo felkeszules, intenzitas stb aranyos. Mast nem nagzon lehet errol mondani.
Ami a konkret esetedet illeti: -Most, hogy negyszemkozt vagyunk, lehetne jobb a reszido, lehetne jobb! (Csapd le csacsi ;-)
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 15:58:01
Joe. · http://futonaplo.blogspot.com 2012.02.02. 16:14:45
Akkor, nagyon egyszerűen fogom leírni azt, amit a számokból bárki kiolvas:
3:46 p/km-el tudsz futni 21km-t, de
3:46 p/km-el, (4p/km-el) nem tudsz futni 42km-t. Mert elfáradsz. Mert a kitartásod nem elég a tempóhoz. Szerinted van elég kitartásod a kivánt tempó függvényében?
Komolyan, mert ezt valaki leírja, akkor az olyan bántó, hogy mondja meg neked azonnal mit kell tenned hogy 3:46 p/km-el fuss maratont? Jóó. :)
Ezek után én is hagy kérdezzek tőled, mire garancia teljesen általánosságban, 40-es pulzus és a heti 100-150km? Mert úgy írtad, mintha ez valamire automatikusan garancia lenne. ;)
Ha gondolod reagálj erre, azzal fejezzük be a témát és maradjunk békés futó kollégák.
Komolyan sok sikert kivánok Pozsonyra.
Joe
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 16:15:28
Én látatlanban azt tippelem, hogy kevés hosszút (35+ km) futsz, vagy túl gyorsan. Tehát kevés az időtartamban hosszú edzésed.
Ha ez nem így van, akkor azt próbálnám meg, hogy egymás utáni 2 napon is hosszúkat futnék (mondjuk 35+20), könnyen. De jó lenne, ha nyilatkozna egy igazán hozzáértő is :o)
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 16:41:46
Kevés hosszút biztosan nem futok és 2 nap hosszabb egymás után szintén nem hiányzik.
Érdekes, hogy az eszetekbe sem jutott, hogy a maratonom a realitás, a félmaraton meg inkább erőn felüli.
Nálad meg pont fordítva, a félmaratonod vagy igazából Te, a maraton meg csak úgy 'kicsúszik'?:))
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 16:51:01
Más: ilyen szerintem nincs, hogy erőn felüli. Amit megfutottál, azt nyilván meg tudtad futni, senki nem rakta a lábaidat helyetted. (Kivéve persze az irreális eredményt adó hátszeles/lejtős versenyek, de vagyunk annyira felnőttek, hogy nem ilyenekről beszélünk.) Néha kihozod magadból a 100%-ot, máskor meg talán csak 90-et. Egy pohárba nem lehet egy pohár víznél többet tölteni :o) Szerintem.
korpaZASZ · http://korpa.blog.hu/ 2012.02.02. 17:04:30
6 ilyen futás volt, átlag 37.8km (átlag 80%on, de mert rengeteg szint volt benn).
Egy után sem futottam 20at, viszont mondjuk most vasárnap meg 50 volt a táv. Szóval valsz. nem a hosszú futások hiányoznak.
Most kicsit lehet úgy jön le, hogy mennyire csalódott vagyok a maratoni időmmel, de az egész csak amiatt jött elő, hogy 1:27en kívüli HM-nal ennyire szuper maratont futottál. Te tehetsz róla, ha így jobban tetszik: tegnap még minden happy volt, most meg WTF hangulatom van:))
Hiver · http://42195.blog.hu/ 2012.02.02. 17:09:52
Lelki békéd megőrzése érdekében elárulom, hogy a félmaratoni PB-m 1:23:25, csak ezt uszkve 10 éve futottam. 2003-ban volt az utsó jó felesem NIKE-n (1:25:33), de azóta a legjobbam 1:30:40, tavalyelőttről. Tavaly meg csak egy meleg NIKE volt, amit 5-nél versenyből átsoroltam edzés kategóriába, 1:33 lett. Edzésen, tempófutáson futottam 1:32-t is novemberben. Szóval epedve várom a Vivicittát, hogy mire leszek jó ezek után. De az 1:24 ki van zárva...
Utolsó kommentek