izé...
2010.08.16. 05:38
A héten mindennap beállítottam az órát, f6 és f7 között mindenféle időpontot próbáltam. Igazán nem akarom a gyerekekre fogni, de az óra csörgése előtt hajszálpontosan 2 perccel ébrednek és jönnek át mellém. Na most onnan kikelni ezek után olyan izé... Magyarul szombaton húztam először futócipőt. Nem volt semmiféle terv, csak úgy, amennyi jólesik. Lett belőle 10 km fartlek. Jó volt, na.
Vasárnap Balázsnak nagy tervei voltak, életében először igazi tájfutóversenyen, a legnehezebb pályán. Sydneytől kb. 100 km-re erdő-mező, ilyesmi. Hogy nekem is meglegyen a hosszú futásom, ezért 12 kilométerre a végcéltól kiszálltam a kocsiból, mire a fiúk neveztek, nézelődtek, beértem én. Itt még 1-2 percet nézelődtem, majd Szandrával elmentünk még futni 50 percet, így kb. 20-21 lett a vége.
Szandra nagyon jól halad, az 50 perc folyamatos futás meg sem kottyan neki. Az edzés végén pedig giga-nyújtásbemutató, mindenhez magyarázat. A szept 19-i 9 km-re készül. A táv már nagyjából megvan, még egy kis gyorsítás, és jó lesz.
Hétvégén Bankstown félmaraton
Ez pedig egy régebbi, de itt még nem volt.
Híres edző lettem:-)
2010.07.15. 17:03
Csak vicceltem:-)
Mindenesetre lett három referencia tanítványom, akik a kezdés pillanatában éppen semmit nem sportoltak.
A feladat őket formába hozni, megszerettetni velük a sportot, a mindennapjaik részévé tenni, és megúszni sérülés nélkül - kettejük esetében mindezt személyes találkozó nélkül.
Érdekes feladat, hárman háromféle motivációval, testalkattal, erőnléttel, lehetőségekkel, háttérrel.
Hajrá nekem!
Utolsó kommentek